A hazai emlőszűrés fő adatai – az apátia és a tájékozatlanság rejtett hatásai

A diagnosztikai és az 1-es épületet összekötő folyosó az OOI-ben

 

 

A Magyar Onkológia szeptemberi számában onkopszichológiai – szociológiai szempontból is szomorú, nagyon erősen elgondolkoztató adatokat olvashatunk a szervezett hazai emlőszűrés feldolgozott adatairól (2006-2007). Tovább fokozhatja a kedvezőtlen folyamat miatti  töprengésünk cselekvésre késztető hatását, ha arra gondolunk, milyen lehetett az eredmény 2012-ben, amikor a komplex válság tényezői hangsúlyosabbá váltak.

Boncz Imre és munkatársai tanulmányából a következőket emelem ki: az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002-ben indult el hazánkban. A magyar emlőszűrési program  3. ciklusában az arányok  a korábbi, hazai  ciklusok adataihoz képest csökkentek! Tény, hogy az emlőrák miatti hazai, nagymértékű halálozás érdemi csökkentéséhez ez a részvételi arány nem elegendő.

Részletesen: a teljes lefedettségen belül az átszűrtségi érték  2002-2003-as 34.7%-ról a következő két szűrési ciklusban (2004-2007) 29.4-31.2%-ra csökkent!

A diagnosztikus átvizsgáltság a 2002-1003-as 22.8%-ról a következő két ciklusban 20.5-23.9%-ra változott, gyakorlatilag szinten maradt.

Az Egyesült Királyságban a meghívott nők hozzávetőlegesen 75%-a jelent meg az emlőszűrésen, Hollandiában 75-80%.

Csehországban szintén 2002-ben indult el a mammográfiás szűrési program. Ott 2007-2008-ban  a lefedettség 51% volt.

Hogyan növelhetnénk a magyar programban résztvevők számát?

 

Forrás: Magyar Onkológia 57. évf. 3. szám 2013 szeptember

fotó: Riskó Ágnes

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.