Krono – kemoterápia

A kronotípus (más néven reggeliség-estiség, biológiai ritmus, cirkadián ritmus, azaz valamely napszak előnyben részesítése) biológai, pszichológiai vagy szociális jellegzetességei hogyan állhatnak összefüggésben alkalmazkodási készséggel, testi-lelki egészséggel, vagy sérülékenységgel? Hogyan függhet össze a gyógyszeres kezelés hatékonysága a biológiai/cirkadián ritmusunkkal? Mi az a krono-kemoterápia?
Idézetek Dr. Rigó Adrien „Baglyok és pacsirták. Együtt, vagy egymás ellen a túlélésért? A kronotipus összefüggései az alkalmazkodással, valamint a pszichés és szomatikus egészséggel és sérülékenységgel” c. könyvéből, mely az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.

„… A kronoterápia célja, hogy segítse a biológiai ritmusok koordinációját, s ezen keresztül a gyógyulást … A biológiai ritmusok szinkronizációjának támogatására számos lehetőség létezik. Legismertebbek talán a fényterápiás próbálkozások, de … az életmód különböző aspektusainak megváltoztatása – alvás-ébrenléti ritmus módosítása, a táplálkozás időzítése, a táplálékalkotók figyelembe vétele, a tervezett testedzés – szintén lehet kronoterápiás hatású. A legnagyobb szakirodalma, s egyúttal talán legtávolabbra visszanyúló hagyománya a gyógyszerelés cirkadián ritmushoz történő igazításának van. A kronoterápia ezen speciális ágát kronofarmakológiának nevezzük….
… A különböző betegségek és tünetek cirkadián ritmicitásából kiindulva arra keresi a választ, hogy milyen stratégiákkal és eszközökkel lehet a gyógyszerelést leginkább a bioritmushoz igazítani, ezzel növelve a hatékonyságot, s csökkentve a mellékhatásokat. …Számos gyógyszer – mint például a kemoterápia során leggyakrabban alkalmazott interferonok – megzavarja a normál cirkadián ritmust – főleg, ha nem megfelelő időben adagolják -, ez pedig a homeosztatikus szabályozás megváltozásához, súlyos mellékhatásokhoz, s akár betegséghez is vezethet.
A bevezető fejezetben már olvashattuk, hogy a humán központi cirkadián pacemaker valamivel több, mint 24 órás periodicitást mutat, igy nap, mint nap vissza kell állítanunk a belső óránkat, amihez időtagoló tényezők segítségét vesszük igénybe. A legfontosabb ritmusszervező a fény: a reggeli, délelőtti nagyobb fokú fénynek való kitettség a ritmus sietéséhez, míg az esti, éjszakai pluszfény a ritmus késéséhez vezet – ami tovább rontja azoknak a betegeknek a helyzetét (pl. baglyok), akiknek biológiai ritmusa eleve hosszabb. A nem-fény időtagoló tényezők jelentős részének (pl. melatonin, szerotonin, viselkedéses arousal) ritmusmódosító hatása időben másképp szervezett. A nap közepétől kora esti időintervallumig történő alkalmazásuk a cirkadián óra sietését (fázissietést), a késő éjszakától a nap közepéig történő alkalmazásuk pedig fáziskésést eredményez. A táplálkozás idői mintázata is képes módosítani a cirkadián ritmust – feltételezések szerint elsősorban a kortikoszteroidok és a testhőmérséklet változásán keresztül -, s mindezek a tényezők szintén befolyásolják a gyógyszerként alkalmazott farmakológiai anyagok hatását. Így a kronofarmakológiának tágabban szemlélve az is a céljai között szerepel, hogy segítse a biológiai ritmusok szinkronizációjában – akár egyszerű életmódbeli változtatásokkal -, hogy ezzel is növelje az esélyét a farmakológiai kezelés optimalizálásának …
…Számos olyan gyógyszert, gyógyszercsaládot ismerünk, amelyek esetében fontos a biológiai ritmusokhoz, elsősorban a cirkadián ritmushoz történő igazodás. Vannak olyan készítmények, amelyek a nap bizonyos időszakában adva terápiás hatást fejtenek ki, míg más időszakban kevésbé jelenik meg a hatás, vagy akár kifejezetten káros, esetleg nehezen tolerálható is lehet.
… a kronofarmakológiai eredmények gyakorlatba ültetése kiemelt jelentőségű az egészség szempontjából, s ebben a gyógyító társadalom felelőssége mellett egyre nagyobb teret kell hogy kapjon az érintettek megfelelő edukációja, adherenciája és önmenedzselése.
…. Mandal és munkatársai (2010) izgalmas összefoglaló tanulmányban mutatják be, hogy mely betegségekben lehet hasznos a kronoterápia. Felsorolásuk tartalmazza az asztmát, az allergiás rhinitist, a fájdalomzavarokat, a gyomor- és nyombélfekélyt, a daganatos kórképeket, a szív- és érendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a koleszterinzavarokat, az alvászavarokat, az epilepsziát, az Alzheimer-kórt, a Parkinson-betegséget, a véralvadás zavarait és trombózisokat, valamint a fertőzéses betegségeket. A kronoterápia kivitelezésében nem egyszerűen a napszakoktól függő adagolásban látják a jövőt, hanem a váltakozó gyógyszeradagolásban (pulsative drug delivery), melynek során az aktulis biológiai paraméterek függvényében történik a dózisok megállapítása. ….. A váltakozó gyógyszeradagolás további előnye, hogy nem általában a bioritmust veszi figyelembe, hanem az egyén saját bioritmusát, s ezáltal növelhető a szerek hatékonysága, csökkenthető a dózisa, s ezen keresztül a kellemetlen mellékhatások is. …..
… Egészségpszichológiai szempontból azonban kiemelendőnek tartom, hogy a biológiai és technikai fejlődéssel párhuzamosan – amelyek megteremtik az alapját az individuális kezelésnek – elengedhetetlen a páciensek (és az egészséges személyek) egészségtudatosságának, egészséggel kapcsolatos önismeretének és felelősségvállalásának fejlesztése is.
…. A daganatos betegségek esetében néhány vizsgálat talált kapcsolatot a kronotipussal, s elsősorban a váltott műszak – kronotipus – daganatos betegség interakciójának elemzéséből származnak arra vonatkozó ismeretek, hogy a megemelkedett szociális jetlag és a biológiai ritmusok deszinkronizációja állhat összefüggésben bizonyos típusú daganatos megbetegedések rizikójával. A daganatos betegségek esetében az ellenirányú mechanizmusokat is fontos hangsúlyozni, vagyis hogy maga a daganatos betegség – az együttjáró biológiai változásokkal és kezeléssel – erősen károsíthatja a biológiai ritmusok épségét, ami befolyásolja az életminőséget és a kezelést. A daganatos betegségek esetében – a szív- és érrendszeri kórképekhez hasonlóan – egyre elterjedtebb a kemoterápia. A krono-kemoterápia, vagyis a kemoterápia cirkadián ritmushoz igazított alkalmazása kapcsolatot mutat a szer jobb tolerálásával, a nem kívánt mellékhatások csökkenésével, és a tumorellenes hatékonysággal is. Az immunműködéssel kapcsolatban annyira hangsúlyosak a kronobiológiai sajátosságok, hogy néhány szerző úgy véli, hogy a biológiai ritmicitás az immunműködés negyedik dimenziójának tekinthető. Cirkadián ritmicitást írtak le a sejtes és humorális mutatók mennyiségében és funkcióiban, bizonyos fertőzésekre való fogékonyságban, s az immunológiai komponenssel is rendelkező betegségek tüneteiben is.”

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Újra a rákbetegségek lehetséges lelki okairól

Lehet e lelki oka a rákbetegségeknek? Igen érdekes kutatási eredmény jelent meg a napokban Tomasz Witkowski blogjában a rák kialakulásában feltételezhetően szerepet játszó tényezőkről, nevezetesen a lelki okokról. A klinikai szakpszichológusok, onkopszichológusok, természetgyógyászok és pszeudopszichológusok is sokat foglalkoznak ezzel az elterjedt és népszerű, valójában stigmatizáló, a felelősséget a betegre vetítő mítosszal. Elterjedt, de kutatásokkal nem meggyőzően igazolt vélekedés, hogy a negatív gondolkodás, a pesszimizmus és a stressz megteremti a feltételeket, és hozzájárul a rák kialakulásához..

A Psycho-Oncology-ban négy koreai tudós meta-analizis útján próbált választ adni e kérdésre. A rákbetegek depressziójával foglalkozó tengernyi tanulmány közül csak 9 felelt meg a kutatási kritériumoknak! A metanalizis szerint nem volt kimutatható, hogy a klinikai depresszióban szenvedő embereknél gyakoribb a rákbetegség kockázata. Szeretném megemlíteni, hogy 10 évig dolgoztam a HIETE Nyéki úti pszichiátriai részlegén, főként depressziós betegeket kezelő osztályon. Magam tapasztaltam, hogy a depresszió miatt pszichiátriai kezelésben részesülőknél gyakorlatilag nem fordult elő rákbetegség kialakulása.

Számos más tanulmány meggyőzően kimutatta, hogy a negatív gondolkodás, pesszimizmus, a stressz és a rákbetegség kialakulása között nincs direkt összefüggés.

A tanulmány azzal zárul, hogy valójában nem vagyunk képesek befolyásolni a rákot okozó tényezők túlnyomó többségét, és vannak ma még olyanok is, amelyek ismeretlenek.

Klinikai onkológiai tapasztalataim alapján újra és újra megerősíthetem: a rákbetegek sokfélék, vannak közöttük inkább introvertáltak, vagy éppen extrovertáltak, magányosak, vagy rengeteg emberi kapcsolattal rendelkezők, éppen boldogok, vagy boldogtalanok, stb. Ami kicsit hasonlóvá teheti a rákbetegeket egy időre, az a diagnózisközlés utáni érzelmi-shock állapota és annak jellemzői: lehangoltság, életveszély érzés, elszemélytelenedés, vagy éppen pánik állapot.Ezúton is köszönöm azon a rákbetegek nyitottságát, akik ugyan nem kértek kezelésük idején pszichológiai segítséget, de sokat beszélgettek velem az osztályon, kérésemre.

Nem állom meg, hogy ne üzenjem ezen a csatornán keresztül is, hogy a szenvedélybetegségek jelenléte, az elhízás, a mozgásszegény életmód viszont bizonyítottan hozzájárul a rákbetegségek kialakulásához. Küzdjünk a megfelelő, kisgyermekkorban elkezdett, betegségeket megelőző prevencióért és az egészségtudatos életmód megvalósíthatásáért!

Bővebben:
New meta-analysis undermines the myth that negative emotions can cause cancer
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/pon.4084/abstract

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Az elektronikus könyvtárban is olvasható már az Onkopszichológia a gyakorlatban c. tankönyvünk

Örömmel jelentem, hogy könnyen olvasható változatban itt a könyv: http://www.mek.oszk.hu/16600/16625/

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

A daganatos betegségek megelőzési lehetőségei a családban

A Rák ellen az emberért a holnapért társadalmi alapítvány február 1-én Életminőség Szimpóziumot szervezett volna “Komplex egészségfejlesztési program a daganat ellen, az egészségért!” címmel. Pár napja kaptam az értesítést, hogy technikai okok miatt a rendezvény elmarad, amit nagyon sajnálok. Értékes program lett volna. Közzé teszem a tervezett előadásom absztraktját:

A daganatos betegségek megelőzési lehetőségei a családban
dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, Országos Onkológiai Intézet

A rákbetegség hazánkban már népbetegség. Az onkológiai statisztikáink mindkét nemben és szinte minden betegség-lokalizációban Európa legrosszabb értékeit mutatják. A rákhalálozási adataink is drámaiak.
A betegségek megelőzése jelentős szempont már a fogantatás előtt, a várandóssági időszakban, a születés után, az egész emberi élet folyamán, a halál bekövetkeztéig.

A primer onkológiai prevenció fő célja a rákbetegségek kialakulásának komplex megelőzése. A prevencióban szerepet játszó pszichoszociális rizikó faktorok meghatározása, hatásainak azonosítása és uralása fontos és ígéretes célkitűzés. A főbb pszichoszociális rizikó tényezők: kockáztató életmód, az ún. rizikó magatartások, valamint a szükséges együttműködés buktatói a megelőzés folyamatában.

Az onkológiai megbetegedések megelőzésének főbb pszichoszociális nehézségei:
• A jólét és az egészség elérésének terén kialakult, rögzülő társadalmi egyenlőtlenségek bizonyítottan szerepet játszanak a daganatos betegségek keletkezésének gyakoriságában, emelkedésében, a vizsgálatokhoz, kezelésekhez, kontrollokhoz jutásban és a szükséges együttműködésben.
• A fokozottan veszélyeztettekre jellemző a szegénység, a toxikus/kedvezőtlen/traumatizáló környezeti, társadalmi/családi helyzet (pl. korai szeparáció a szülőktől, szenvedélybetegségek jelenléte, bármely abúzus elszenvedése), koragyermekkortól kezdve az alapvető egészségügyi és lélektani ismeretekkel kapcsolatos tájékozatlanság, az iskolázatlanság, a kisebbséghez tartozás, és a nyelv-használati, nyelvismereti nehézségek.

Új szemléletre, ennek alapján kibővített gyakorlatra van szükség az elsődleges megelőzés pszichoszociális területén!
Fő Jellemzői: testi-lelki, kapcsolati egészségtudatosság, pszichoszociális éberség. A pszichoszociális szemponttal kibővített új megelőzési gyakorlat főbb jellemzői: pszichiátriai/pszichológiai tünetek tudatos megelőzése, főként a terjedő szenvedélybetegségek megelőzése, korai diagnosztizálása és kezelése, a rák kockázat-csökkentési módjainak közismertté tevése, ezirányú aktivitásra szólítás a családi életben és azon túl.

Miért nem sikeresebb a rákbetegségek prevenciója napjainkban? Az onkológiai prevenció kiegészítése pszichoszociális tényezőkkel és gyakorlattal drámai, kedvező változásokat hozhat:

1. Tegyük mindenki esetében, mindenhol divattá az egészséges (de nem hipernormális) életmódot!
2. Tegyük ismertté mindenki számára az új prevenciós szemléletünket és segítsük beilleszteni a gyakorlatba: kapcsoljuk össze az onkológiai és pszichoszociális szempontú és tartalmú megelőzést, különös tekintettel az anyák, a szülők korai lehetőségeire az egészséges életmód komplex átadásában, oktatásában. Vezessük be az ún. „rizikóról szóló kommunikáció” fogalmát, tartalmát és gyakorlatát a teljes lakosság prevenciójának megvalósításaa érdekében!

Rákmegelőzési lehetőségek a családban

• A rákbetegségek hatékony, hosszú távú megelőzése már csecsemőkorban kezdődik: figyelem adás, a nemverbális és verbális kommunikáció folyamatos fejlesztése, különös tekintettel a reflektív anya/apa kapcsolatra és az “elég jó” korai kötődés lehetőségének megadására, a tisztálkodási/étkezési szokások megtanítására, a normális testsúly fenntartására, a teljes értelmi, érzelmi és kapcsolati élet fejlesztésére, a lelki problémák/tünetek, kockáztató magatartás megelőzésére, felismerésére, felelősségteljes kezelésére.
• A szülők és más hozzátartozók a mentalizációs folyamatok, és az általános tudás első forrásai, az egészségtudatos gondolkodás és a kívánt életmód elsajátításának bázisai, etalonjai és motivátorai.

Ne várjunk a tudatos cselekvéssel egy napot sem. Bármely szakaszában is tartunk életünknek, a változtatásokat érdemes elkezdenünk!

http://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/12-mod

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Miért fontos beszélnünk a rákbetegségek megelőzési lehetőségeiről a mindennapi életünkben?

Közzéteszem azt a rövid előadásomat, amit egy dunántúli faluban tartottam a nyáron. Szemlélteti a hazai egészség megtartása iránti tudattalan attitűdöt, hogy a gondosan előkészített, (önkormányzat tagjai, óvoda, iskola pedagógusai, háziorvos, szülők közössége már előzetesen tudott róla) intenzíven meghirdetett előadásra a szervezőkön kívül egy érdeklődő jelent meg. Az érdeklődő édesanya számos kérdést is feltett, tehát ő jelen volt. De hol voltak a többiek? Nem kell hangsúlyoznom, hogy büntetéssel, ijesztgetéssel semmire sem fogunk jutni a betegségek prevenciója terén. Alulról építkező, az anyákat, a szülőket, nagyszülőket egyenrangú partnernek tekintő csapat kiépítése elkerülhetetlen. Ehhez alázatra, szívós munkára van szükségünk. Kezdjük el az igazi, tartós eredményez vezető prevenciót! Ime az előadás vázlata:

Miért fontos beszélnünk a rákbetegségek megelőzési lehetőségeiről a mindennapi életünkben?

• Mert a rosszindulatú daganatos betegségek nagyon gyakoriak a világon, még inkább Magyarországon (vastag-, végbélrák, tüdőrák „dobogós”)
• Mert az időben történő szűréssel, az esetleges diagnózis megállapításával és a mielőbbi korszerű kezelések alkalmazásával a rák ma már nem halálos kór. Sőt, egyre több ember hosszú időn keresztül, akár élete természetes végéig együtt élhet e betegséggel.
• A rákos esetek fele megelőzhető lenne egészséges életmóddal és bizonyos fertőzések megelőzésével (a Helicobacter baktérium gyomorrákot, a Hepatitis B és C virusok a májrák, a HPV a méhnyakrák kockázatát növeli)

Kedveljük meg az egészséges életmódot!

1. Ne szokjunk rá, vagy hagyjuk el a dohányzás bármilyen formáját
2. Csökkentsük az alkoholfogyasztást elfogadható mértékűre
3. Táplálkozzunk egészségesen, érjük el az egészséges testsúlyunkat
4. Az anyák a szoptatással csökkenthetik a rák kockázatát. A korai táplálási, gondozási helyzetben alakul ki az emberi kapcsolatok és kommunikáció alapja
5. Mozogjunk rendszeresen, napi 1 órát, a mozgás segít a krónikus stresszállapot megelőzésében/enyhítésében is, ami a hormonháztartáson keresztül gyengíti az immunrendszer funkcióit
6. Óvakodjunk a túlzott napozástól, a rákkeltő anyagoktól a környezetünkben
7. Gondoskodjunk a gyermekek részvételéről az oltási programokban (Hepatitis B, HPV)
8. Menjünk el a szervezett szűrővizsgálatokra (vastagbélrák, emlőrák, méhnyakrák)

Rákmegelőzési lehetőségek a családban

• A felnőttek a tudás forrásai és a tudatos életmód bázisai, egy életre bevésődő mintái
• A szülők, nagyszülők, majd a pedagógusok, egészségügyi szakemberek az egészségmegőrző és környezetbarát magatartás mintái, motiválói és mesterei
• A rákbetegségek megelőzése már a magzati korban is lehetséges, nyilvánvalóan a csecsemőkorban kezdődik: tisztálkodási szokások, normális testsúly, érzelmi élet fejlesztése, kommunikáció kibontakoztatása.alapvető test- testműködés – biológiai ismeretek elsajátítása, lelki problémák/tünetek, egészséget kockáztató magatartás megelőzése, felismerése, kezelése
• Egészségesen élni sok örömmel is jár!

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Rákbetegségek megelőzési lehetőségei a családban – induljunk Charles Handy gondolataival

Egy új sorozatot kezdek az onkopszichológiai oldalaimon (itt és a FB-on), mert segíteni szeretnék embertársaimnak abban, hogy a nemzetközi, és saját onkológiai és pszichoterápiás klinikai tapasztalataim alapján mit tehetünk a családjainkban a rákbetegségek megelőzéséért. Ha szemléletünket sikerül bővíteni új szempontokkal, akkor az évi újbetegek száma – ami 2014-es adatok alapján Magyarországon 90 ezer „eset” fölött van – akár 35-40%-al is csökkenthető lesz. Ne feledjük a Talmud tanítását: „Aki megment egy életet, egész világot ment meg.”

Miért a családban van a legtermészetesebb erő a rákbetegségek megelőzésének komplex nehézségeit illetően? Charles Handy A második görbe c. könyvében találtam bevilágító gondolatokat témánk szempontjából (13. A jövő iskolái. 164-170.o.)
„A tanulásra nem mindig vagy a legtöbb esetben nem az osztályteremben kerül sor. ….. Valamilyen szinten mindannyiunkban benne lakozik a tanár. …. A jezsuitáknak igazuk van, amikor azt hangoztatják, a születés utáni első hét év meghatározó életünk mintázatainak kialakulásában. A család kell, hogy legyen az első iskolánk. A kíváncsiság benne éri el a tetőpontját, és ez az a hely, ahol a kényszer nélküli tanulás napi szinten zajlik. ….A jellem is a családban alakul ki. A fiatalok ott tanulják meg – vagy kellene megtanulniuk – hogyan kell másokkal együttműködni, felelősséget vállalni, gyakorolni az önuralmat, és felismerni mások szükségleteit. …… hogy megtaláljuk a módját segíteni a szülőknek abban, hogy – az élet első iskolájának vezetőiként – teljesíteni tudják a feladatukat.”

Nemsokára jönnek a gyakorlati szempontok, cselekvési lehetőségek.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail