Újra a rákbetegségek lehetséges lelki okairól

Lehet e lelki oka a rákbetegségeknek? Igen érdekes kutatási eredmény jelent meg a napokban Tomasz Witkowski blogjában a rák kialakulásában feltételezhetően szerepet játszó tényezőkről, nevezetesen a lelki okokról. A klinikai szakpszichológusok, onkopszichológusok, természetgyógyászok és pszeudopszichológusok is sokat foglalkoznak ezzel az elterjedt és népszerű, valójában stigmatizáló, a felelősséget a betegre vetítő mítosszal. Elterjedt, de kutatásokkal nem meggyőzően igazolt vélekedés, hogy a negatív gondolkodás, a pesszimizmus és a stressz megteremti a feltételeket, és hozzájárul a rák kialakulásához..

A Psycho-Oncology-ban négy koreai tudós meta-analizis útján próbált választ adni e kérdésre. A rákbetegek depressziójával foglalkozó tengernyi tanulmány közül csak 9 felelt meg a kutatási kritériumoknak! A metanalizis szerint nem volt kimutatható, hogy a klinikai depresszióban szenvedő embereknél gyakoribb a rákbetegség kockázata. Szeretném megemlíteni, hogy 10 évig dolgoztam a HIETE Nyéki úti pszichiátriai részlegén, főként depressziós betegeket kezelő osztályon. Magam tapasztaltam, hogy a depresszió miatt pszichiátriai kezelésben részesülőknél gyakorlatilag nem fordult elő rákbetegség kialakulása.

Számos más tanulmány meggyőzően kimutatta, hogy a negatív gondolkodás, pesszimizmus, a stressz és a rákbetegség kialakulása között nincs direkt összefüggés.

A tanulmány azzal zárul, hogy valójában nem vagyunk képesek befolyásolni a rákot okozó tényezők túlnyomó többségét, és vannak ma még olyanok is, amelyek ismeretlenek.

Klinikai onkológiai tapasztalataim alapján újra és újra megerősíthetem: a rákbetegek sokfélék, vannak közöttük inkább introvertáltak, vagy éppen extrovertáltak, magányosak, vagy rengeteg emberi kapcsolattal rendelkezők, éppen boldogok, vagy boldogtalanok, stb. Ami kicsit hasonlóvá teheti a rákbetegeket egy időre, az a diagnózisközlés utáni érzelmi-shock állapota és annak jellemzői: lehangoltság, életveszély érzés, elszemélytelenedés, vagy éppen pánik állapot.Ezúton is köszönöm azon a rákbetegek nyitottságát, akik ugyan nem kértek kezelésük idején pszichológiai segítséget, de sokat beszélgettek velem az osztályon, kérésemre.

Nem állom meg, hogy ne üzenjem ezen a csatornán keresztül is, hogy a szenvedélybetegségek jelenléte, az elhízás, a mozgásszegény életmód viszont bizonyítottan hozzájárul a rákbetegségek kialakulásához. Küzdjünk a megfelelő, kisgyermekkorban elkezdett, betegségeket megelőző prevencióért és az egészségtudatos életmód megvalósíthatásáért!

Bővebben:
New meta-analysis undermines the myth that negative emotions can cause cancer
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/pon.4084/abstract

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Az elektronikus könyvtárban is olvasható már az Onkopszichológia a gyakorlatban c. tankönyvünk

Örömmel jelentem, hogy könnyen olvasható változatban itt a könyv: http://www.mek.oszk.hu/16600/16625/

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

A daganatos betegségek megelőzési lehetőségei a családban

A Rák ellen az emberért a holnapért társadalmi alapítvány február 1-én Életminőség Szimpóziumot szervezett volna “Komplex egészségfejlesztési program a daganat ellen, az egészségért!” címmel. Pár napja kaptam az értesítést, hogy technikai okok miatt a rendezvény elmarad, amit nagyon sajnálok. Értékes program lett volna. Közzé teszem a tervezett előadásom absztraktját:

A daganatos betegségek megelőzési lehetőségei a családban
dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, Országos Onkológiai Intézet

A rákbetegség hazánkban már népbetegség. Az onkológiai statisztikáink mindkét nemben és szinte minden betegség-lokalizációban Európa legrosszabb értékeit mutatják. A rákhalálozási adataink is drámaiak.
A betegségek megelőzése jelentős szempont már a fogantatás előtt, a várandóssági időszakban, a születés után, az egész emberi élet folyamán, a halál bekövetkeztéig.

A primer onkológiai prevenció fő célja a rákbetegségek kialakulásának komplex megelőzése. A prevencióban szerepet játszó pszichoszociális rizikó faktorok meghatározása, hatásainak azonosítása és uralása fontos és ígéretes célkitűzés. A főbb pszichoszociális rizikó tényezők: kockáztató életmód, az ún. rizikó magatartások, valamint a szükséges együttműködés buktatói a megelőzés folyamatában.

Az onkológiai megbetegedések megelőzésének főbb pszichoszociális nehézségei:
• A jólét és az egészség elérésének terén kialakult, rögzülő társadalmi egyenlőtlenségek bizonyítottan szerepet játszanak a daganatos betegségek keletkezésének gyakoriságában, emelkedésében, a vizsgálatokhoz, kezelésekhez, kontrollokhoz jutásban és a szükséges együttműködésben.
• A fokozottan veszélyeztettekre jellemző a szegénység, a toxikus/kedvezőtlen/traumatizáló környezeti, társadalmi/családi helyzet (pl. korai szeparáció a szülőktől, szenvedélybetegségek jelenléte, bármely abúzus elszenvedése), koragyermekkortól kezdve az alapvető egészségügyi és lélektani ismeretekkel kapcsolatos tájékozatlanság, az iskolázatlanság, a kisebbséghez tartozás, és a nyelv-használati, nyelvismereti nehézségek.

Új szemléletre, ennek alapján kibővített gyakorlatra van szükség az elsődleges megelőzés pszichoszociális területén!
Fő Jellemzői: testi-lelki, kapcsolati egészségtudatosság, pszichoszociális éberség. A pszichoszociális szemponttal kibővített új megelőzési gyakorlat főbb jellemzői: pszichiátriai/pszichológiai tünetek tudatos megelőzése, főként a terjedő szenvedélybetegségek megelőzése, korai diagnosztizálása és kezelése, a rák kockázat-csökkentési módjainak közismertté tevése, ezirányú aktivitásra szólítás a családi életben és azon túl.

Miért nem sikeresebb a rákbetegségek prevenciója napjainkban? Az onkológiai prevenció kiegészítése pszichoszociális tényezőkkel és gyakorlattal drámai, kedvező változásokat hozhat:

1. Tegyük mindenki esetében, mindenhol divattá az egészséges (de nem hipernormális) életmódot!
2. Tegyük ismertté mindenki számára az új prevenciós szemléletünket és segítsük beilleszteni a gyakorlatba: kapcsoljuk össze az onkológiai és pszichoszociális szempontú és tartalmú megelőzést, különös tekintettel az anyák, a szülők korai lehetőségeire az egészséges életmód komplex átadásában, oktatásában. Vezessük be az ún. „rizikóról szóló kommunikáció” fogalmát, tartalmát és gyakorlatát a teljes lakosság prevenciójának megvalósításaa érdekében!

Rákmegelőzési lehetőségek a családban

• A rákbetegségek hatékony, hosszú távú megelőzése már csecsemőkorban kezdődik: figyelem adás, a nemverbális és verbális kommunikáció folyamatos fejlesztése, különös tekintettel a reflektív anya/apa kapcsolatra és az “elég jó” korai kötődés lehetőségének megadására, a tisztálkodási/étkezési szokások megtanítására, a normális testsúly fenntartására, a teljes értelmi, érzelmi és kapcsolati élet fejlesztésére, a lelki problémák/tünetek, kockáztató magatartás megelőzésére, felismerésére, felelősségteljes kezelésére.
• A szülők és más hozzátartozók a mentalizációs folyamatok, és az általános tudás első forrásai, az egészségtudatos gondolkodás és a kívánt életmód elsajátításának bázisai, etalonjai és motivátorai.

Ne várjunk a tudatos cselekvéssel egy napot sem. Bármely szakaszában is tartunk életünknek, a változtatásokat érdemes elkezdenünk!

http://cancer-code-europe.iarc.fr/index.php/hu/12-mod

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Miért fontos beszélnünk a rákbetegségek megelőzési lehetőségeiről a mindennapi életünkben?

Közzéteszem azt a rövid előadásomat, amit egy dunántúli faluban tartottam a nyáron. Szemlélteti a hazai egészség megtartása iránti tudattalan attitűdöt, hogy a gondosan előkészített, (önkormányzat tagjai, óvoda, iskola pedagógusai, háziorvos, szülők közössége már előzetesen tudott róla) intenzíven meghirdetett előadásra a szervezőkön kívül egy érdeklődő jelent meg. Az érdeklődő édesanya számos kérdést is feltett, tehát ő jelen volt. De hol voltak a többiek? Nem kell hangsúlyoznom, hogy büntetéssel, ijesztgetéssel semmire sem fogunk jutni a betegségek prevenciója terén. Alulról építkező, az anyákat, a szülőket, nagyszülőket egyenrangú partnernek tekintő csapat kiépítése elkerülhetetlen. Ehhez alázatra, szívós munkára van szükségünk. Kezdjük el az igazi, tartós eredményez vezető prevenciót! Ime az előadás vázlata:

Miért fontos beszélnünk a rákbetegségek megelőzési lehetőségeiről a mindennapi életünkben?

• Mert a rosszindulatú daganatos betegségek nagyon gyakoriak a világon, még inkább Magyarországon (vastag-, végbélrák, tüdőrák „dobogós”)
• Mert az időben történő szűréssel, az esetleges diagnózis megállapításával és a mielőbbi korszerű kezelések alkalmazásával a rák ma már nem halálos kór. Sőt, egyre több ember hosszú időn keresztül, akár élete természetes végéig együtt élhet e betegséggel.
• A rákos esetek fele megelőzhető lenne egészséges életmóddal és bizonyos fertőzések megelőzésével (a Helicobacter baktérium gyomorrákot, a Hepatitis B és C virusok a májrák, a HPV a méhnyakrák kockázatát növeli)

Kedveljük meg az egészséges életmódot!

1. Ne szokjunk rá, vagy hagyjuk el a dohányzás bármilyen formáját
2. Csökkentsük az alkoholfogyasztást elfogadható mértékűre
3. Táplálkozzunk egészségesen, érjük el az egészséges testsúlyunkat
4. Az anyák a szoptatással csökkenthetik a rák kockázatát. A korai táplálási, gondozási helyzetben alakul ki az emberi kapcsolatok és kommunikáció alapja
5. Mozogjunk rendszeresen, napi 1 órát, a mozgás segít a krónikus stresszállapot megelőzésében/enyhítésében is, ami a hormonháztartáson keresztül gyengíti az immunrendszer funkcióit
6. Óvakodjunk a túlzott napozástól, a rákkeltő anyagoktól a környezetünkben
7. Gondoskodjunk a gyermekek részvételéről az oltási programokban (Hepatitis B, HPV)
8. Menjünk el a szervezett szűrővizsgálatokra (vastagbélrák, emlőrák, méhnyakrák)

Rákmegelőzési lehetőségek a családban

• A felnőttek a tudás forrásai és a tudatos életmód bázisai, egy életre bevésődő mintái
• A szülők, nagyszülők, majd a pedagógusok, egészségügyi szakemberek az egészségmegőrző és környezetbarát magatartás mintái, motiválói és mesterei
• A rákbetegségek megelőzése már a magzati korban is lehetséges, nyilvánvalóan a csecsemőkorban kezdődik: tisztálkodási szokások, normális testsúly, érzelmi élet fejlesztése, kommunikáció kibontakoztatása.alapvető test- testműködés – biológiai ismeretek elsajátítása, lelki problémák/tünetek, egészséget kockáztató magatartás megelőzése, felismerése, kezelése
• Egészségesen élni sok örömmel is jár!

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Rákbetegségek megelőzési lehetőségei a családban – induljunk Charles Handy gondolataival

Egy új sorozatot kezdek az onkopszichológiai oldalaimon (itt és a FB-on), mert segíteni szeretnék embertársaimnak abban, hogy a nemzetközi, és saját onkológiai és pszichoterápiás klinikai tapasztalataim alapján mit tehetünk a családjainkban a rákbetegségek megelőzéséért. Ha szemléletünket sikerül bővíteni új szempontokkal, akkor az évi újbetegek száma – ami 2014-es adatok alapján Magyarországon 90 ezer „eset” fölött van – akár 35-40%-al is csökkenthető lesz. Ne feledjük a Talmud tanítását: „Aki megment egy életet, egész világot ment meg.”

Miért a családban van a legtermészetesebb erő a rákbetegségek megelőzésének komplex nehézségeit illetően? Charles Handy A második görbe c. könyvében találtam bevilágító gondolatokat témánk szempontjából (13. A jövő iskolái. 164-170.o.)
„A tanulásra nem mindig vagy a legtöbb esetben nem az osztályteremben kerül sor. ….. Valamilyen szinten mindannyiunkban benne lakozik a tanár. …. A jezsuitáknak igazuk van, amikor azt hangoztatják, a születés utáni első hét év meghatározó életünk mintázatainak kialakulásában. A család kell, hogy legyen az első iskolánk. A kíváncsiság benne éri el a tetőpontját, és ez az a hely, ahol a kényszer nélküli tanulás napi szinten zajlik. ….A jellem is a családban alakul ki. A fiatalok ott tanulják meg – vagy kellene megtanulniuk – hogyan kell másokkal együttműködni, felelősséget vállalni, gyakorolni az önuralmat, és felismerni mások szükségleteit. …… hogy megtaláljuk a módját segíteni a szülőknek abban, hogy – az élet első iskolájának vezetőiként – teljesíteni tudják a feladatukat.”

Nemsokára jönnek a gyakorlati szempontok, cselekvési lehetőségek.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail