Pintér Gábor: 4 éve már… (non-Hodgkin Limfóma)

Ha csodát akarsz látni : Tégy csodát!
„Aki a múltat elfelejti, újra átélheti!”
(hindu közmondás)
Pintér Gábor (25)

Diagnózis: GYÓGYULT

                (Non-Hodgkin Lymphoma B-sejtes-diffúz, nagysejtes)

1. Bevezetés
Mit számít a statisztika ha velünk történik meg, ha szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy diagnosztizálták a betegséget és ez úgy ér bennünket mint a villámcsapás. Pedig ez koránt sincs így  csak nem tudjuk mire kellene odafigyelnünk, hiszen rohanó világunkban minden fontosabbnak t?nik az egészségünknél és ha baj van akkor próbáljuk oltani a tüzet. Ez természetes, de nem elég. Meg kell keresnünk a t?z okát mert csak így vehetjük fel eredményesen a küzdelmet szerintem mindenféle betegséggel és mással is. Mindenesetre hasznos lenne ha szervezetünkkel is annyit és úgy tör?dnénk mint az autónkkal. Imádott járm?vünket rendszeresen visszük m?szaki ellen?rzésre, saját testünkkel pedig alig tör?dünk. Modern benzinkutaknál  a legjobb min?ség? üzemanyagot és adalékanyagokat választjuk, azt gondolva, hogy így hosszabb élettartamot elérhetnek de ugyanannál a kasszánál leszállított áruk vagy akciós élelmiszer vásárlásakor testünk táplálására egyenesen osztályon aluli termékekkel érjük be. Az autónknál természetesen észrevesszük a legkisebb tünetet is, és azonnal értelmezzük. Sokan a legkisebb hangra is megijednek, amely autójukból jön, de saját testüknek a komoly tünetei nem zavarják ?ket. Autójuk esetében szinte megszállottként akarják tudni, hogy honnan ered a nem odaill? hang, de fejfájásuk okát nem akarják tudni! Ki hangosítaná fel a rádiót, hogy ne hallja a furcsa zörejeket a motorból ? Testünk jelzéseivel viszont pontosan így járunk el, amikor fájdalomcsillapítokat és más kémai (vegyi) anyagokat juttatunk a szervezetünkbe. Testünk természetes m?ködését vegyi anyagok nem írányíthatják! De nagyon sok ember már nélkülük nem tudna élni. A világban uralkodó rend a kauzalitás: azaz az ok-okozat törvényszer?sége. Mindennek oka van, még akkor is ha nem tudjuk mi lehet az. Minden embernek vannak tünetei és csupán az a kérdés, hogy milyen súlyosak és mit üzennek. Innen talán egy lépés azt kijelentni, hogy egészséges ember nem is létezik csak tünetmenetes de mindenki törekszik a tökéletességre, az egységre az univerzummal, hiszen minden egyes betegséggel, amelyet túlél az ember tökéletesedik és tapasztalatokat szerez. A tünet az ember útjelz? táblái. Sokan évtizedekig élnek együtt tüneteikkel, anélkül, hogy kutatnák az értelmét. Ez zárkózottságra utal de az utat csak megnehezíti. A tünetek mindig ?szinték és megmutatják mire kellene odafigyelnünk. Igaz szimbolikusan közlik üzeneteiket, amelyek már érettek a tudatosításra. A sors mindig annak ad sokat, aki el is tudja viselni! Én áldásként kezelem a betegségem és nagyon hálás vagyok a „sorsnak” mindazért , amit ebb?l tanulhattam. Ezáltal tapasztaltabb lettem nagyobb rálátásom lett a világra. Olyan ez mint egy felh?karcoló legaljáról a tetejére feljutni. Kitárul a világ sokkal több dolgot lát az ember. Ezért érdemes egy fontos döntést több néz?pontból megvizsgálni, mert reálisabb képet így kapunk, hiszen az éremnek mindig legalább két oldala van. Nos tüneteinkt?l nem szabadulhatunk meg, olyan nehéz t?lük megválni mint árnyékunktól napsütéses id?ben. Átmenetileg elnyomhatjuk az orvostudomány segítségével de a tünet ekkor szervr?l szervre vándorol a páciens meg egyik szakorvostól a másikig. Életünk történései lehet?ségek  elé állítanak bennünket és valahogy döntenünk kell. A betegség az egészség része. Információt és lehet?séget nyújt számunkra, hiszen csak úgy öncélúan nem lesz senki beteg. Már csak az a feladatunk, hogy helyesen értelmezzük mindazt, ami történik velünk. ( Bár ez a legnehezebb dolgok egyike.) Sorsunk az lesz, amit gondolunk róla, és a mindennapok problémáiban elvesz? világunk nem más, mint saját gondolati labirintusunk. Az élet egy szellemi kaland és az is részt vesz benne, aki nem akar. Ha ez elkerülhetetlen akkor már jobb ha kezünkbe vesszük az irányítást. Minden kezdet nehéz, de utána már könnyebb, még akkor is ha tudatosan kell figyelnünk új szokásaink megszilárdítására. Mivel a szellem irányítja az anyagot és nem az anyag a szellemet, lehet?ségünk van egy új „világ” megteremtésére. Aki pedig elengedte a múltat,hisz és remél az már a jöv?ben él. A tünetek által generált feladat vagy probléma „eltüntetésének” egyetlen módja van csak : ha megoldjuk.
2. Élet az „élet” után
4 év telt el azóta, hogy diagnosztizálták a rosszindulatú daganatom, ami esetenként halálos is lehet. Azóta ismét az egyetemisták „ szürke és egészséges” hétköznapjait élem. 9 hónap szenvedés és gyötrelem volt újjászületésem kezdete de minden nehézség ellenére megérte. A gyors segítséget az orvostudomány adja de nem a véglegest – mondta már Hippokrátész is. Természetesen betegségem kezdetén nem tudtam semmit a rákról és más egyéb betegségekr?l sem hiszen mindig kiváló egészségnek örvendtem. Tüneteim voltak mint mindenkinek de soha nem éreztették velem, hogy komolyan foglalkoznom kellene velük. Szükségszer? volt, hogy abban a helyzetben az orvostudomány segítségét elfogadjam mert nem voltam még felkészülve arra, hogy öner?b?l álljak fel. Elvitathatalan érdeme van a gyógyulásomban az orvosi tevékenységnek és talán már nem is élnék ha a gyors segítséget nem adták volna meg. Azonban ha csak az orvostudomány által elért eredményekre hagyatkoznánk akkor miért van, hogy egyre javuló statisztikák mellett egyre több beteg van ? Sajnos a tüneti kezelésnek ezek az eredményei. Mindig nyitott voltam mindenre, amely azt célozta, hogy ne csak a tüneteket szüntessük meg, hanem az okokat is feltárjuk. Persze ez egy másfajta szemléletmódot követel és meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy léteznek dolgok attól függetlenül is, hogy a tudomány éppenséggel magyázatot nem talált rá vagy nem is keresett soha. Örök érvény? biológiai törvény, hogy minden él?lénnyel veleszületik az immunitás lehet?sége és véd?hatása a betegségekkel szemben, ha táplálkozása és életmódja a fajfejl?dés által a számára megszabott ( természetes ) kereteket betartja. Ugyanakkor minden beteg lényben is megvan a gyógyulás lehet?sége, ha életmódját ösztönösen vagy tudatosan visszatereli ezek közé a természetes keretek közé. Az orvostudomány ebb?l a természetes közegb?l emelkedett ki ezért azt nem múlhatja felül ergo nem is adhat végleges megoldást. Az ember a természet gyermeke; csodálatosan megtervezett „gép”, ami meghatározott szabályokat követ. Minden ember egy kis rendszer, ami az univerzum (f?rendszer) szabályait követi. Természetesen dolgozhatunk a f?rendszer ellen de ez nem sokáig fog menni nekünk, ugyanis elpusztít minket önvédelemb?l. Minden emberben találhatók ráksejtek, és ráadásul nap nap után újak képz?dnek. Ez annyira természetes, hogy egy másodpercre sem szabad megrettenünk, de nincs okunk csodálkozásra sem, hiszen akkor sem tör ki pánik, ha azt mondjuk, hogy a világon mindig lesznek b?nöz?k, gyilkosok és terroristák, akik arra törekednek, hogy a hatalmat magukhoz ragadják és uralmukat kiterjesszék. Tudomásul kell vennünk, hogy néhány sejt, amelyek örökl?dési hiba miatt vagy a fellép? külsö zavaró hatások következményeként nem hajlandó alávetni magukat a közös akartnak, nem akarnak együttm?köd? tagjai lenni a sejtközösségnek, hanem gátlástalanul vállalkoznak mindenre, ami saját el?nyükre szolgál. Ilyenek azok a b?nöz?k is, akikr?l az újságok adnak hírt. Arra való a rend?rség, hogy megvédjen minket és a lázadó elemeket sakkban tartsa. Ha netán a terroristák összefognának, akkor természtesen nagyobb a fenyegetettség és nagyobb védelmi beavatkozást kell alkalmazni. Azokat az er?ket, amelyek a küls? és bels? ellenségek ellen bevetünk, az immunvédelem (immunrendszer, bels? védekezési rendszer) fogalma alatt foglalhatjuk össze. Az immunvédelem rend?rei mindig tettre készek. Ha az új ráksejetek száma drasztikusan megn? vagy az elhárítás ereje csökken vagy mind a kett? egyidej?leg akkor a normális folyamatok veszélybe kerülnek.Rákos megbetegedésr?l csak akkor beszélhetünk, amikor a ráksejtek száma egy kritikus értéket túllép, ami természetsen függ a ráksejtfészkek fajtájától, elhelyezkedését?l és az immunvédelem hatékonyságától. Nos egyetlen fontos feladatunk, hogy elég életer?sek legyünk, hogy az újraképz?d? ráksejteket leküzdjük. Számtalan módon er?síthetjük védekez?rendszerünk és itt jegyezném meg, hogy egy lelkileg támogatott immunrendszer tökéletesen helytáll minden megpróbáltatásban. Nem várhatjuk el, hogy az orvostudomány mindenre találjon gyógyírt és legy?zze a rákot. Kétségtelen haladás mutatkozik, azonban minden, amit saját magunk teszünk egészségünk fenntartásáért sokkal többet fog érni mint bármely egészségügyi szolgáltatás. Egy rákos megbetegedés teljes cs?dhelyzetet jelent, amivel több fronton kell felvenni a küzdelmet, több lábon kell állnunk, hogy eredményesek legyünk. Azt szem el?tt kell tartanunk, hogy a kemoterápia méreg. ?li a rossz sejteket de öli a jókat is. Hiába fiatal egy szervezet ha nem jól tolerálja ezeket a sejtmérgeket. Nálam eredményes volt a kezelés, én jól reagáltam a kemoterápiára de, ahogy mindig is gondoltam ez nem elég. A hagyományos orvostudomány mellett minden szóba jöhet? alternatív megoldást felkutattam és lehet?ség szerint ki is próbáltam. Hihetetlen mennyiség? alternatíva létezik  (szer, tabletta, gomba,….stb.) és folytathatnám a sort, ami „csodaszernek” van kikiáltva. De megannyi lehet?ség közül, amit ma kínálnak melyik mellett kellene pálcát törnünk. Honnan tudhatnánk, hogy ez vagy az nekünk jó ? Talán attól, aki ajánlotta nekünk ? Vagy a reklámokból ? Nem. Ezt csak egy módon deríthetjük ki, akkor mikor saját magunk tapasztaljuk, hiszen az ember csak azt fogadja el, ami a tapasztalati szerint az saját igazságához a legközelebb áll. Persze ahhoz, hogy ideáig eljuthassunk érdemes meghallgatni minden jószándékú embert, hogy mit ajánl nekünk. Ha kell? információ áll a rendelkezésünkre akkor viszont már nekünk kell döntenünk, hogy melyik mellett tesszük le a voksot. Nagyon sok természetgyógyászati terméket kipróbáltam és a táplálkozásomra is odafigyeltem és odafigyelek a mai napig is. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenféle különleges dolgot eszek meg iszok, nem. Ami nekem jó azokkal az élelmekkel táplálkozom. Az evés olyan fontos, hogy nélküle, ha hosszú id? múlva is, de meghalnánk. Ett?l csak a légzés és az ivás fontosabb, mivel ezek nélkül még hamarabb halunk meg. A negyedik a szeretet, amely legalább olyan fontos mint az evés de erre majd még visszatérek. Nos, már csak az a kérdés, hogy mi jó nekem? Kénytelenek vagyunk választani egyet a sok közül, amivel tudtunk azonosulni és hinni benne, hogy ez nekünk jó. Amíg fájdalmaink fennállnak addig biztosan tudhatjuk, hogy nem a megfelel?t választottuk, de különben „a fájdalmat mindenki bírja kivéve, aki érzi!” Soha nem gondoltam volna, hogy a táplálkozásnak és a nem táplálkozásnak (azaz a böjtnek) ilyen nagy szerepe van az ember életében. Én a vércsoport szerinti táplálkozás mellett döntöttem, kiegészítve egy olyan vizsgálattal, ami megmondta, hogy azokból is mit egyek és mit ne. Ez a vizsgálat fájdalommentes és a biorezonancia elvén m?ködik, amelyet rezgésszámkülönbség esetén hanggal jelez. Vannak olyan táplálékok, amelyek az én  enegiáim táplálják és vannak olyanok, amelyek nem. Együk azokat amelyek megegyez? irányba haladnak mint mi. ( Írok egy példát : a sárgarépa milyen egészséges étel, azt gondoljuk. Nekem sajnos még f?ve sem jó nemhogy nyersen. Így ezt nem eszem de van helyette más.) Természetesen ezek csak ajánlások nem kötelez? érvény?ek, mint ahogyan az élet sem de dönteni nekünk kell.(„navigare necesse est”). A táplálkozás mellett azonban szükség van kiegészít?kre, hiszen bármennyire is gondosan állítjuk össze az étrendünk, nem biztos, hogy minden benne van, ami a szervezet számára nélkülözhetetlen. Ebben a rengetegben is eltévedhetünk és én azokat a szereket használom, amelyeknek a számomra megfelel? filozófia van a hátterében. {Nem tudom, hogy neveseíthetem-e a szerek

et de majd megkérdezem.}?  A víz minden élet forrása ezért a táplálkozásunkon kívül még fontosabb, hogy mit és mennyit iszunk. Minden él?lény igényel vizet a túléléshez, és ugyanakkor termel is vizet, mint anyagcsereterméket. A víz képessége, hogy felvesz és hordoz információkat és ha ez a víz „szennyezett” az információk eltorzulhatnak. Az ember egészségi állapotát h?en tükrözi testnedveinek kolloidális állapota. A vízstruktúra rendezettségét?l függ a kolloid szintézis stabilitása. A jó ivóvíz képes testnedveink kolloidális állapotát stabilizálni és a gyógyulási folyamatokba hatékonyan besegíteni. Sejtjeinek nem tudnak mindenféle vízet hasznosítani. A dehidratációtól öregszünk és csökken regenerálódó képességünk. A dehidratáció er?s vízveszteséget jelent de a gyakorlatban ez lassan megy végbe, amit nehéz orvosilag igazolni. A legf?bb jele ennek, hogy kevésbé vagyunk szomjasak. Sejtjeink vízhiánytól szenvednek, ami szöveteink rugalmasságának elvesztését okozza. Ha tehetem Pí-vizet iszom immár 4.-ik éve napi 1,5-2 litert. Dönt? többségben ez teszi ki vízfogyasztásom de iszom teát és, amit éppen megkívánok de a lényeg a mértékletességen van. Ha más nincsen az ásványvíz is megfelel de a napi minimális 1,5 literbe a kávé, kóla, gyümölcslevek és cukrozott üdit?k nem számítanak bele. A fizikai azaz a test szükségleteir?l dióhéjban ezek a legfontosabb gondolatok. A lelki rész legalább ilyen fontos. Nagyon jól tartja az a mondás , hogy „nincs gyógyíthatlan betegség csak gyógyíthatalan beteg!”. Talán ez a bölcsesség is azt támasztja alá, hogy olykor érdemes felülvizsgálnunk világnézetünk, ami végeredményben a gondolkozás függvénye. Napjaink rettegett betegsége, a rák csak akkor lesz leküzdhet?, ha egyszer s mindenkorra eltökéljük magunkat a minden területre kiterjed?, küls? és bels? változások végrehajtására. 
3. 21 gramm
Lelkünk az a barométer, ami azonnal jelzi, hogy valamit elvétettünk az életfilozófiánakban, már ha be tudjuk azonosítani. Én nem tudtam s?t azt sem tudtam, hogy nekem van lelkem. 21 gramm, azt mondják ennyivel könnyebbek leszünk halálunk után és ezt a kis súlyt a lélekkel azonosítják. Mára nagyon sok könyv, újság, folyóirat foglalkozik a lélek dolgaival, ami nagyon jó de annyi nézet és tézis közül melyiknek higgyünk ? A messzirõl jött ember azt mond, amit akar. Ne elégedjünk meg féligazságokkal. A delphoi Apollón-templom feliratát is csak félig tudjuk : „Ismerd meg magad!”. Holott a teljes igazság, az évezredeknek szóló görög bölcsesség, intelem így hangzik : „Ismerd meg magad – és mérsékeld magad!”(Gnoti seauton – meden agan!). Szerintem ez a leglényegesebb mindenkinek megtalálni a saját egyéni mértékét, saját arany középútját. Azonban ezt nem kapja senki készen ezért dolgozni kell mint mindenért ha eredményt szeretnénk elérni. Nagyon sokan már megjárták ezt az utat. A kórképek csodálatos lehet?séget nyújtanak, hogy értelmezésükkel a testben landolt szellemi és lelki probléma áttekinthet? legyen. A tüneteken túl máris feltárulnak a dolgok mögötti lélek világának mélységei, amelyek szimbolikusan megmutatják a fejl?dési és tanulási feladatainkat. Minden, ami a testben alakot ölt, lelki oldallal is rendelkezik. Ahol forma van ott tartalomnak is lennie kell, máskülönben szétesne, mint, ahogyan a tetemeken is látható. Fel kell tennünk a kérdést „mi hiányzik nekem ?” Erre a kérdésre adott válaszainkból megfelel? értelmezéssel felismerhetjük életfeledatainkat és aktuális életfeledatunk megoldásával elérhetjük a tünetmentes állapotot, amely a hosszú távú cél. Nagyon fontos, hogy nincs két egyforma ember, ahogy két egyforma betegség sincsen. A betegség nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltunk, és ennek büntetése a tünetekben jelentkezik, hanem azt, hogy valami hiányzik, amit a tünetek alapján megtalálhatunk és fejl?désünk útján magunkba intergrálhatunk. Ha szabad akaratunkból nem vagyunk hajlandóak meghajolni, akkor a sors hajlít meg bennünket. Mindig van alternatíva, még akkor is ha azt mi nem tudjuk. Véleményem szerint mindenképpen foglalkozni kell a lélekkel legalább olyan arányban mint a fizikai testünkkel, hiszen már a legels? civilizációk is legalább két részre osztották az embert. Hogyha meg szeretnél gyógyulni, tested és lelked egységét kell megvalósítanod, olyan tanítások által, ami a hétköznapi életben alkalmazható, mert utunkat f?leg itt járjuk. Nem létezik csak testi vagy csak lelki változás: ha lényed mérlege az egyik oldal felé billen, az egyensúly elt?nik. Merjünk változni mert a változás magában hordozza az új reményt. Az egész technikai civilizációra a féktelenség, a felgyorsult élettempó és a felgyorsult fejl?dés jellemz?. Rohanó századunk technikai fejl?dése elsodorta a lelkiséget. Ezért egyre több egyénnek mérsékelnie kellene magát és visszatérni az archaikus ember bölcs nyugalmához, belátva, hogy minden sietés káros, minden er?ltetés haszontalan. A tudattalanra is hatunk a tudatos mérsékl? gondolatokkal, érzésekkel.
4. Összefoglalás, zárszó
„Aki nem akar meggyógyulni azon az orvos sem tud segíteni” tartja a görög mondás ezért a jó orvosnak szinte duzzdani kell az egészségt?l. Egészségével szinte megfert?zi a beteget és a beteg már attól is gyógyul, hogy látja, hallja ?t. Egy kezelés, terápia, gyógymód akkor jó ha használ. Ez akkor következik be ha minden bizalmunkat belefektetjük és szemernyi kétely sem ébred bennünk az ellenkez?jér?l. Én nem mondhatom, hogy csak az én utam a helyes mert nincs királyi út, mindenki a saját útját járja a saját válaszait keresi. Az els? perct?l töretlenül hittem a gyógyulásomban és éreztem magamban azt az er?t, ami szükséges ahhoz, hogy ezt a nehéz csatát megvívjam. Aztán megértettem, hogy a betegséget nem leküzdeni kell, hanem megérteni. A gyógyulás és az egészség meg?rzése mindannyiunk számára elérhet?, ha tudjuk a módját. A tájékozatlanság bizonytalanná tesz de az a legjobb tapasztalat, amit a saját b?rünkön tapasztalunk meg. Sorsunkat a kezünkbe kell vennünk és legf?bb kincsünk meg?rzésének a legbiztosabb módszere a megel?zés. Persze sokan úgy vélekednek : „majd jobban odafigyelek ha muszáj lesz, most így nekem nagyon jó, nem látom szükségességét, hogy változtassak a szokásaimon. Pedig lehet, hogy minél hamarabb oda kell figyelni mert lehet holnap már kés?. A halál a legtöbb esetben nem hirtelen jön, hanem sajnos hosszadalmas szenvedés el?zi meg, és halálos ágyán senki sem boldog és mindent megadna meg egy kis id?ért. Mindezt végiggondolva érdemes gondolatainkat átformálni, hogy felrázzanak és a gyógyulásra ösztönözzenek. Nos minden komolyabb betegség de még a kisebbek is arra szeretné a figyelmünket felhívni, hogy ne rohanjuk mert lehet, hogy zsákutcába érkeztünk. Érdemes ilyen esetben egy kis önvizsgálatot tartani, megállni egy kis id?re és saját magunkra irányítani a figyelem középpontját hiszen a betegség is erre célozna, amikor az ajtónkon kopogtat. Nem lett eltévesztve a házszám és az id?pont mindig pontosan és id?ben jön. Sorsunkat nem kerülhetjük el de nem is ez a cél hanem az, hogy szembenézünk vele és ha már ott vagyunk akkor irányítsuk is hiszen végtére rólunk van szó. Nagymamám mindig azt mondta : „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú élet? legyél”. Ennek sokféle értelme lehet. Én ebben a formában úgy értelmezém, hogy tiszteld apádat azaz az Istent tehát a Teremt?t és tiszteld anyádat azaz a Földanyát és tartsuk be a törvényeiket. Persze ez csak a saját tapasztalat útján megy a leghatásosabban és ezeket a tapasztalatokat valahogy közölni kell az egyénekkel és ennek legrövidebb módja a betegség és tüneteik, amelykre oda kell figyelnünk. Ha mindezek fennállnak akkor már mindenki saját világnézete és belátása szerint dönthet, hogy hogyan „orvosolja” fájdalmait. Azonban nem árt szem el?tt tartanunk Jézus szavait : „Minden lehetséges annak, aki hisz”!  
Végezetül magaménak vallom azt a megállapítást, ami a római fürd?k felirata is volt : „Nem talál gyógyulást az, aki gondjait el nem veti!”
                                                                                  Pintér Gábor
pintergabormeister@gmail.com
 

 

 

 

 

 

 

Melléklet

 

1. kép 2004. április ( 3 évvel a betegség után )

 
                                                 Annyi tanácsom azért lenne, hogy vannak olyan különösen nehéz id?k, amik
 
 
2.kép 2004.augusztus(3 évvel a betegség után)  3.kép 2005.március (4 évvel a betegség után )
 

 
delembeli korlát, de gondolom 3-4 oldal szükséges.
Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.