Tallózás gyógytorna szaklapokban: a gyógytornász szerepe a palliativ gondozásban

Gillham, L.: Palliative care

A palliativ gondozás a terápia része. Beletartozik a páciens tüneteinek enyhítése, szakszer? gondozása, komfortérzésének biztosítása, életmin?ségének optimalizálása is.

Palliativ gondozás nemcsak hospice-okban történhet, palliációra szükség lehet bármely kórházi osztályon, szakrendel?ben, vagy az otthoni ápolás során.

Az USA-ban egyre több gyógytornász vesz részt a palliativ gondozásban. Id?t igényel, amíg sikerült meghatározni a gyógytornász legf?bb feladatait ezen a területen. Eleinte sokan kifejezték kétségüket a fel?l, hogy miben tud segíteni a gyógytornász a terminális állapotú betegnek. Ma már biztosan tudjuk, hogy a gyógytornász feladatai a palliativ gondozásban meghatározhatóak. De azt is tudni kell, hogy a palliativ gondozás id?tartama általában hosszú id?t ölel fel, és akár már a kezdeti terápiás szakaszban is szükség lehet valamelyik elemére. Az életmin?ség javítása minden beteg ember esetében alapvet? cél, így van ez az idült betegeknél is.

Terminális állapotban lév? daganatos betegeknél gyakoriak a neurológiai tünetek, a patológiás törések, és a megfelel? mobilitás biztosítása mindennapos feladat. A betegek általában igénylik a gyógytornász információit, tanácsait (pl. gyógyászati segédeszközök), és érzelmi támogatását.

A gyógytornász munkájának gyakorlati jellegzetességei palliativ gondozás esetén: kivizsgálás, aktív-passzív terápia, mindez tapintatosan, gyengéden, egyénre szabottan. A gyógytornász személyiségének ezen a területen is kiemelt jelent?sége van, mert alkalmasnak kel lennie oktatásra, tanácsadásra, a betegek és hozzátartozóik érzelmi támogatására is. A gyógytornásznak észre kell vennie, s tapintatosan kell intéznie minden egyes betegénél, hogy mikor jött el az ideje a gyógytorna-kezelés abbahagyásának.

Kiegészítés: tapasztalataink alapján a végállapotba jutott betegekkel való foglalkozás kiemelten rizikó faktornak számít a lelki kiégés szempontjából. A gyógytornászok lelki kiégését ún. Bálint csoport-munkában való részvétellel, vagy egyéni pszichoterápiával el?zhetjük meg a leghatékonyabban. Sokat segít, s?t els? lépésnek tekinthet? a megfelel? onkopszichológiai ismertek megszerzése.

Riskó Ágnes

Küchler, T., Wood-Dauphinée, S.:
Working with people who have cancer: guidelines for physical therapists

Physiotherapy Canada, 43 (4): 19-23, 1991

A montreali oktatókórház gyógytornász részlegén kezelt bentfekv? betegek 15%-a daganatos beteg volt 1991-ben. Gyógytornász közrem?ködésére a daganatos betegség bármelyik stádiumában szükség lehet, és szükségességét indokolhatja a betegség, ill. kezelésének szöv?dménye.

A gyógytornász munkája kapcsolódik a beteg pszichoszociális és szomatikus rehabilitációjához, ami daganatos betegek esetében már kezdeti szempont. A szakgyógytorna függ a beteg diagnózisától, a betegség lokalizációjától és a betegség stádiumától.

A gyógytorna jellege lehet preventív, helyreállító, szupportív és palliativ, a célkit?zés mindig a beteg sajátosságaitól függ.

Gyakoriak a betegek lelki reakciói, melyeket a gyógytornásznak is ismernie kell. A leggyakoribbak: félelem, szorongás, ellenségesség, b?ntudat, visszahúzódás, reakítv depresszió. Ugyanúgy tudnia kell a gyógytornásznak, hogy a daganatos betegségnek, ill. onkológiai kezelésének is lehetnek érzelmi, szociális, pályaválasztási, foglalkozási és anyagi következményei is.

Az onkológiai team-nek ma már tagja a gyógytornász is. A gyógytornász a beteg verbális és nem verbális jelzéseit, üzeneteit egyaránt érzékeli, befogadja.

A gyógytornász el?ször általában a sebészeti beavatkozás el?tt/után találkozik a beteggel. A lelki tagadás gyakori jele, ha a beteg visszautasítja a mozgásterápiás kezelést. Pszichológus hiányában az is segít, ha a gyógytornász tud beszélgetni a beteggel viselkedésének okairól, céljáról, s közben érzelmileg támogatja a beteget. Vannak olyan betegek is, akik túlértékelik a gyógytorna lehet?ségeit. A statisztikák szerint a bentfekv? daganatos betegek 25-50%-a szenved lelki tünetekt?l. Fel kell ismerni, minél hamarabb, hogy kik igényelnek szakszer? pszichológiai/pszichiátriai segítséget.

A gyógytornász azért is fontos tag az onkológiai team-ben, mert sok esetben gyakran, hosszú id?t tölt a beteggel, és testi, valamint lelki segítséget egyaránt nyújt. A betegek minél jobb ellátása és saját mentálhigiénés állapotának védelme érdekében a gyógytornász korszer? pszichológiai ismeretekkel és szakmai szupervíziós lehet?séggel is kell, hogy rendelkezzen.

Kiegészítés: az Országos Onkológiai Intézetben már több mint egy évtizede gy?lnek a daganatos betegek mozgásterápiájával kapcsolatos tapasztalatok. Err?l olvashatnak Szabados Márta gyógytornász tanulmányában. E témában is várjuk az észrevételeket, kiegészítéseket, megfigyeléseket.

Riskó Ágnes

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.