A hajléktalan emberek onkológiai ellátásának pszichoszociális vonatkozásai

 

Riskó Ágnes: A hajléktalan emberek onkológiai ellátásának pszichoszociális vonatkozásai

 

Kézirat 2013

 

Tartalom:

  1. bevezetés
  2. a jelenlegi hazai helyzet, nemzetközi kitekintés a hajléktalan emberek onkológiai megbetegedésének gyakoriságával kapcsolatban
  3. a hajléktalan emberek onkológiai szűrésének elérhető adatai, a szűrés speciális lelki- és társadalmi nehézségei
  4. a hajléktalan emberek onkológiai kezelésének és gondozásának gyakorlati akadályai – pszichoszociális nézőpont
  5. javaslatok
  6. szakirodalom

 

Bevezetés

 

A hajléktalanok közösségének tagjaira a magas kockázat jellemző mind lelki, mind testi egészségük romlása és újabb betegségek kialakulása szempontjából. A hajléktalan embereket nehéz elérni, velük hatékonyan kommunikálni, együttműködő kapcsolatba kerülni velük és abban is maradni.

A hajléktalan embereket nem lehet homogén társadalmi csoportba sorolni.                   A szükséges onkológiai tennivalók szempontjából is több csoport alakítható ki:

I. szinte születésük óta hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, elégtelen szocializációjú (főleg intézetekből kikerülő) fiatal emberek és szegény, instabil kulturális és családi háttérrel rendelkező, lassan lecsúszó középkorúak csoportja

II. Korábban diagnosztizált és kezelt, vagy diagnosztizálatlan, emiatt terápiát mindig is nélkülöző pszichiátriai betegek csoportja

III. Már hosszú ideje (tíz, vagy több éve) hajlék nélkül élők csoportja, akik jellemzően középkorúak és alacsony iskolai végzettségűek.

IV. csoport tagjai a fenti csoportok valamelyikébe is sorolhatók, mégis önálló egységbe tehetők: teljesen tönkrement, súlyosan fertőző tbc-sek, egyéb fertőző betegségben szenvedők,  nikotinfüggők és/vagy alkohol/drogbetegek, krónikus testi/onkológiai betegek, akik tagadják betegségüket, többnyire segítség nélkül élnek, és az intézményes ellátást általában elutasítják.

 

 

  1. a jelenlegi hazai helyzet, nemzetközi kitekintés a hajléktalan emberek onkológiai megbetegedésének gyakoriságával kapcsolatban

 

 

A hajléktalanság nemcsak lakásnélküliséget jelent, hanem a személyiség károsodását is, és az egészséget súlyosan fenyegető, a betegségből való gyógyulást nehezítő, nem statikus állapotot. A hajléktalan nők „betegebbek”, mint a férfiak, mind pszichés, mind szomatikus szempontból. A hajléktalan emberek túlnyomó többsége magányos férfi. Egy kutatásban a hajléktalan férfiak 44%-ánál állapítottak meg valamilyen hosszantartó betegséget, vagy fogyatékosságot.

 

A hajléktalan emberek között a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a kellő száj higiéné hiánya még inkább növeli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az ajak- és a szájüregi rákbetegségek gyakorisága és mortalitása növekszik. Az elmúlt 40 évben 10 szűrővizsgálat történt. A megvizsgált közel 20.000 egyén stomato-onkológiai vizsgálata során 0.12%-ban találtak carcinomát. 2.63 %-ban szájüregi precancerosist.

 

Hátrányos helyzetű emberek – romák – (1146 fő) szájüregi rákjának szűrése a helyi ÁNTSZ és civil szervezetek segítségével megtörtént. Jóindulatú szövetszaporulatot 1.6%-nál, malignitásra utaló elváltozást 1%-nál, leukoplákiát 1.3%-nál találtak.

Addiktológiai osztályokon és hajléktalan otthonokban végzett szájüregi szűrés alapján igazolt rosszindulatú elváltozást a vizsgált 300 személy 2.7%-nál igazoltak, 14.33%-nál rákmegelőző állapotot és 2.33% jóindulatú elváltozást találtak, összességében 19.33%-nál szűrtek ki elváltozást.

 

A hajléktalanság nem magyar jelenség. Az USA-ban végzett vizsgálatok alapján a hajléktalan felnőttek 8-9%-nak van valamilyen vizsgálatot, kezelést igénylő testi betegsége. A férfiak 30 %-a, a nők  50-60%-a pszichiátriai tünetekkel jellemezhető.

 

Az USA-ban 966 felnőtt hajléktalan megoldatlan egészségügyi problémáit térképezték fel. A vizsgált személyek 32%-nál megoldatlan belgyógyászati/sebészeti nehézséget igazoltak, 36% nem kapta meg a szükséges gyógyszereit, és 21% esetében nem történt pszichiátriai segítségadás.

 

Az USA-ban a fej- és nyak onkológiai elváltozásainak szűrését megfelelő edukációval kötötték össze. A vizsgált 325 hajléktalan ember 50 %-nál objektivizáltak egy vagy több tünetet, és kiderült, hogy 75%-uk még nem részesült egészségügyi segítségben. A vizsgált személyek 9%- nál igazoltak valamilyen rosszindulatú daganatos elváltozást.

 

 

  1. a hajléktalan emberek onkológiai szűrésének speciális lelki-, és társadalmi nehézségei

 

A hajléktalan emberek általában – önkéntelenül –  tagadják testi és lelki tüneteiket, elszemélytelenedettek, realitás érzékük ingadozó.                                                   Többnyire elváltak, elszakadtak a családjuktól, korábbi élet-terüktől, szociális hálójuk gyenge.

Bár egyre több szűrővizsgálat történik hazánkban, az ezzel kapcsolatos hiedelmek még nem váltak okafogyottá: nem lehet tudni, hol, mikor és hogyan történik a vizsgálat, biztosan fájdalmat okoz, akár téves leletet is kaphat a szűrésben részt vett személy, sokat kell várakozni, az emberi és tárgyi környezet sok helyen barátságtalan, stb.

A szakembereknek szűkös forrásból, mostoha körülmények között, nemegyszer veszélyeztetett helyzetekben kell szűrni. Az onkológiai betegségek szűrővizsgálatát speciális szempontokkal célszerű kiegészíteni: nem behívni kell a hajléktalanokat, hanem elmenni hozzájuk, a szűrés során speciálisan képzett önkénteseknek egyénenként szükséges támogatni őket, és a végén érdemes megjutalmazni őket étellel, itallal, ajándékcsomaggal.

A szűrés szervezése és elvégzése előtt tervet kell készíteni, ki, hol fogadja a kiszűrt embereket további vizsgálatok, beavatkozások elvégzése céljából.

 

  1. a hajléktalan emberek onkológiai kezelésének és gondozásának gyakorlati akadályai – pszichoszociális nézőpontból

 

A hajléktalangyógyítás a medicina speciális területe. Példaként említjük, hogy a Fővárosi Szociális Központ és Intézményeiben (FSZKI, most BMSZKI) a krízis ellátás 73 ágyas kórházi ápolási osztályán történik. Két háziorvosi rendelőt, a hét négy napján mozgó orvosi szolgálatot tartanak fenn, az éjjeli menhelyeken pedig két-három óra orvosi rendelést biztosítanak. Pályázati pénzből a téli krízisidőszakban speciális orvosi ügyeletet is működtetnek. A hajléktalan kórházi részlegen évente 400-500 beteget ápolnak. Az ápoltak egyötöde traumatológiai eset, egyötöd részének állapotában a súlyos mozgáskorlátozottság a meghatározó bénulás vagy végtaghiány miatt. Egyötöd részük a pszichiátriai és ideggyógyászati esetek csoportja, ez leginkább a mértéktelen alkoholfogyasztással van összefüggésben. A következő egyötöd részbe a daganatos megbetegedések tartoznak, főleg a gége- és a tüdőrák, de ide sorolják a veseelégtelenséget, a cukorbetegséget és az asztmát is. Az utolsó egyötödbe a bőrgyógyászati esetek tartoznak, fagyások, lábszárfekélyek, nyáron a leégések.

Azok a hajléktalan emberek, akiknél onkológiai betegséget állapítanak meg, nemcsak speciális szűrést igényelnek, hanem a sebészeti-, kemo-, illetve sugárterápiás kezelésük folyamán is tekintetbe kell venni lelki traumáikat, gyakran beszűkült tudati állapotukat, szociális/kapcsolati támogatottságuk hiányát, alkalmazkodási nehézségeiket és a hosszú távú kötődési képességük sérültségét. Az eredményes onkológiai kezelés folyamatos együttműködést és kapcsolattartást igényel, ellenkező esetben a beteg gyógyulási/javulási esélyei jelentősen romolhatnak és különböző – egyébként megelőzhető – szövődmények, késői károsodások alakulhatnak ki.

Esetükben a ma már hagyományosan multidiszciplináris onkológiai csapatnak bővülnie kell megfelelő képzettségű és számú szociális munkással, speciálisan képzett önkéntes segítővel, és mindazokkal a szakemberekkel, akiket a hajléktalan onkológiai beteg állapota igényel.                                                                      Elképzelhető az is, hogy a daganatos hajléktalan betegek egy része a már rendelkezésre álló speciális kórházban részesül onkoterápiában, mialatt kezelőorvosa szoros kapcsolatot tart az illetékes onkológiai centrummal.

  1. javaslatok

 

A hajléktalan férfiak és nők sajátos életfelfogását is figyelembe kell vennünk akkor, amikor változtatásokat tervezünk az egészségügyi, ezen belül az onkológiai tennivalók szervezésében. Ezen emberek lelki beállítódásának az a lényege, hogy sorozatos, krónikus lelki traumatizációjuk következtében egyre lemondóbbak és visszahúzódók: feladják családjukat, vagyonukat, önmagukat – a megküzdés helyett inkább menekülnek, a betegségbe, a hajléktalanságba.

 

Javaslataink a következők:

 

  1. Hajléktalanok körében az onkológiai szűrések teljes spektruma ajánlott:   emlő, nőgyógyászati rákszűrés, szájüreg-, tüdő-, here-, illetve prosztata szűrés, rosszindulatú bőrelváltozások szűrése a megfelelő onkológiai ellátás biztosításával.
  2. A polimorbiditás, azaz egyszerre fennálló több betegség aktivitása jellemző a beteg hajléktalan emberek többségére. Számukra mindenként egyedileg kell megtalálni a megfelelő ellátási típust és komplex kezelést szükséges biztosítani: szomatikus és pszichoszociális terápiát/rehabilitációt egyidejűleg!

 

  1. Az egészségügyi és a szociális rendszernek erőteljesen össze kell kapcsolódnia a megbetegedett hajléktalan nők és férfiak ellátásában – célszerű a hazai onkopszichológiai tapasztalatok felhasználása (a normál populációhoz tartozó, onkoterápia alatt álló betegek 25%-a onkopszichológiai intervenciót, további 25%-a pszichiátriai segítséget is igényel, hogy megfelelően együttműködjön és benne maradjon a kezelésben. Hajléktalan emberek esetében, rákbetegség kezelésekor ezek a százalékok biztosan jóval magasabbak).

 

  1. Különösen fontos az önkéntes segítők, a  utcai szociális munkások, és egészségügyben tevékenykedő szociális munkások speciális onkológiai képzése, létszámának emelése.

 

  1. A hajléktalan daganatos betegek komplex, eredményes ellátásában résztvevő onkológiai munkacsoport multidiszciplináris összetételű kell, hogy legyen: onkológus, szakápoló, onkológiai szempontból speciálisan képzett önkéntes segítő, szociális munkás, pszichológus, pszichiáter, szociológus, rehabilitációs szakember, edukátor.

 

  1. Tanítsák az orvosegyetemeken a hajléktalan ellátás és gyógyítás alapjait, mert a hajléktalan emberek száma növekszik, és a polimorbiditás egyre jellemzőbb.

 

 

  1. szakirodalom

 

 

  1. Dr. Németh Zsolt, dr. Szabó György  , dr. Bogdán Sándor: (SE Fogorvostudományi Kar, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika): A szájüregi daganatok megelőzése, szűrése. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:nub3gsGZmcAJ:www.medlist.com/HIPPOCRATES/XII/1/052main.htm+szab%C3%B3+gy%C3%B6rgy+hajl%C3%A9ktalanok+onkol%C3%B3giai+sz%C5%B1r%C3%A9se&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  2. Dr. Szalai László, van der Meer Kinga: Kép a hajléktalanok egészségügyi állapotáról. LAM 2005;15 (1): 70-2 http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0501/13.htm
  3. Csépe Péter, Bánóczy Jolán, Dombi Csaba, Forrai Judit, Gyenes Mónika, Döbrőssy Lajos: Modellprogram ajak-szájüregi daganatok szűrővizsgálatára roma populációban. Magyar Onkológia, 51:95–101, 2007

 

  1. Dr. Magyar Pál: Fókuszban a tüdőbetegségek. Háziorvosi Fórum. LAM 2006;16(12): 1079-1086 https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:CkXl5EPVkl4J:www.elitmed.hu/upload/pdf/fokuszban_a_tudobetegsegek_az_olvasok_kerdeseire_szakerto_valaszol-456.pdf+hajl%C3%A9ktalanok+doh%C3%A1nyz%C3%A1sa+LAM&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESiQRCEKCjEMBNRAZQeFRkvdwF2JOXrZKLAR144EWxFyYbpKCMPPff9WImy96nfhwlKhKo50ZNa5KATVbXAJBLaLTm6WsHDBLkzeo4WV8k9epsBb8yC9nBU0NfMerVL0lcv-8KYN&sig=AHIEtbTnY7utk2Cp70Jg-EVOCrRbbtnldQ
  2. Dr. Molnár Gábor: A hajléktalanok demenciája. http://addictus.blog.hu/2007/05/31/dr_molnar_gabor_a_hajlektalanok_demencia
  3. Dr. Molnár Gábor-Bognár Ferencné: A hajléktalanok alkoholizmusa. http://addictus.blog.hu/2007/05/31/molnar_bognar_a_hajlektalanok_alkoholizm
  4. Gönczöl Katalin: Összefoglalás a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról. 2003. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:GxdyxvUG9vgJ:szochalo.hu/cikkek/3152+hajl%C3%A9ktalanok,+Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi+Miniszt%C3%A9rium&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  5. Szalai László: „A szeretet irányít engem”. Beszélgetés a hajléktalanok gyógyításáról. LAM 2005;15(1):67-9.
  6. http://www.nmanet.org/publications/September%202010/OC811.pdf
  7. Gyuris Tamás. Oross Jolán: Tények és hátterük. Rövid áttekintés a magyarországi hajléktalan ellátásról. Előadás a „Homelessness in Europe” c. nemzetközi konferencián. Kézirat, Balatonföldvár, 1999 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:_DY_Fg-UEswJ:www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/4be80daf005edcb8852566f2000b4f9f/8921155bf5a0818dc125692e0033da53%3FOpenDocument+Vecsey,+hajl%C3%A9ktalanok+csoportjai&cd=15&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  8. Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:St_ppzcJl5cJ:www.refomix.hu/cikkek/orsoss_jolan.doc+Vecsey,+hajl%C3%A9ktalanok+csoportjai&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESgOfWiQTeVpX9m7enSy5NBRRUHcjhKuPCdZN0-L75VCbKBjKB4qucXfW6Ohvdz_sjGy22WPCUh9sqRWNYXpfufr9iXUAo-r4HDi1k6tC_8ttuGumCm1cMA9URCubi_C8aNnFk1Q&sig=AHIEtbTdnzVDh93WU72EbFc4mkjGJSLRGw
  9. Borovitz Tamás:  Egyes hátrányos helyzetű csoportok információs társadalmi helyzete, informatikai felkészültsége – hajléktalanok. https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:_K96VIhVYe8J:www.szmm.gov.hu/download.php%3Fctag%3Ddownload%26docID%3D821+kommunik%C3%A1ci%C3%B3s+probl%C3%A9m%C3%A1k+a+hajl%C3%A9ktalanokkal&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjw3prNU-PK1bHTzWzg-XVa9dwOiKYgITDEWhXHrYKS4nWT-TREiTLlPtFILKPw7SLn64qcFTeDQli2-R4qWSo5sU9B8wmyMlLXvGlnZfEYDZVaMEYmeEm4Sr2FlBLsPrDxlZhd&sig=AHIEtbQK6tvYgu-EzeEQi-c_hLw2DhyJgA
  10. Albert Fruzsina-Dávid Beáta: A hajléktalanság az emberi kapcsolatok szemszögéből: szakirodalmi áttekintés.
    http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:TETU6HxNGTcJ:www.socialnetwork.hu/cikkek/hl.htm+kapcsolat,+hajl%C3%A9ktalanok&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  11. Ungvárszky Pál: A foglalkoztathatóság szubjektív tényezői hajléktalanok körében. Kutatási adatok. https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:1tdVhUed5qkJ:www.allasdoktor.hu/taj_dok/3/fogszubhajl.doc+kommunik%C3%A1ci%C3%B3s+neh%C3%A9zs%C3%A9gek+a+hajl%C3%A9ktalanokkal&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjvDHpUprG0irRySV-TPdcsuKViRHSJ3Qp6ON6wqyO48gU2BytWRDzbVDVAgMQyiqkY0FBb0m8el3MhtzWHi7PNF1tiH0S6SzBtumPsk87Ezn8tw9zndOG0zYpkDWp3hWqHUMer&sig=AHIEtbRAEpvygK6xdM5aX5Z8x00lu0Tf2A
  12. A hajléktalan emberek jogsérelmei és jogvédelme. Jogvédelmi füzetek sorozat. 2009. http://www.jogvedok.hu/www/files/a7e5229475b78647801178dbfa8665e8.pdf
  13. Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza, Tököl. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:tNRLDP7AgZ4J:www.medlist.com/Magyar/Korhazak/025.htm+t%C3%B6k%C3%B6li+rabk%C3%B3rh%C3%A1z&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  14. Oltalom Kórház. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:BxlphfBUH8kJ:www.oltalom.hu/rovat.php%3Fid%3D44%26lang%3Dhu%26mid%3D90+hajl%C3%A9ktalanok+k%C3%B3rh%C3%A1zban&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  15. Vajda Júlia: Utcán, betegen. A hajléktalanok egészségügyi ellátása. LAM 2001;12(2):123-5. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:X0t3Ca_JOQAJ:www.lam.hu/folyoiratok/lam/0202/14.htm+hajl%C3%A9ktalanok+k%C3%B3rh%C3%A1zban&cd=15&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  16. Utcán, betegen. www.phoenix.hu http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:pR6xSiAFnawJ:www.phoenix.hu/hu03_a/01/index2.php%3Furl%3Dinterjuhomeless_f%26navid%3D11+hajl%C3%A9ktalanok+k%C3%B3rh%C3%A1zban&cd=35&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
  17. Gajdátsy Árpád: Budapesti Módszertani Szociális Központ. http://www.bmszki.hu/intezmenyek/krizis/beszamolo
  18. A hajléktalan betegek ápolói (szakdolgozói) ellátásának legfontosabb etikai kérdései. https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:qRF6XesFMlwJ:www.meszk.hu/portal/downloads/2009_dokumentumok/1%25202009%2520m%25202%2520Hajlektalan%2520vizsg.ppt+hajl%C3%A9ktalanok,+betegek&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESgQ5iJI_hZYCYtCPWOXDPTjpBXR_RYF8wgg0DqpMbuf2Q_qgYWN2Gg9HOeB_LjBxcV0EvGXoUzjw2t00VVsq2X5Y5JnJMq5EGcuwXpxBA_oyp3AL3PgM9iqxqw4asb3hZtxUq3O&sig=AHIEtbTb6JLnk-vPHmchhuXk9svUx7SrcQ
  19. Molnár D. László: Hajléktalanok egészségi állapota Magyarországon – 1996. http://w3.sociomed.hu/anyagok/hajlekt_egeszs_m1996.htm
  20. Riskó Ágnes: Miért menjek? Nincs is semmi bajom! Az onkológiai szűrővizsgálatok elutasításának társadalmi és lelki akadályai. Mindennapi Pszichológia, 2011 október
  21. Sara Chau, Melissa Chin, Jeannie Chang, et al: Cancer Risk Behaviors and Screening Rates Among Homeless Adults in Los Angeles County. In: Cancer Epidemiol Biomarkers Prev 2002;11:431-438. http://cebp.aacrjournals.org/content/11/5/431.full
  22. Baggett, T. P., O’Connell, J. et alii: The Unmet Health Care Needs of Homeless Adults: A National Study. Am J Public Health 2010;100(7): 1326-1333
  23. Donohoe, M.: Homelessness int he USA: History, Epidemiology, health Issues, Women, and Public Policy. www.medscape.com
  24. Moore, Ch. E., Durden, F.: Head and Neck Cancer Screening in Homeless Communities: HEAL (Health Education, Assessment, and Leadership). J. Nat. Med. Assoc. 102, 9,: 811- 816, Sept 2010
  25. Cynthia Ryan: Homeless With Cancer. Ont he streets, cancer has different face. http://www.crmagazine.org/archive/Fall2010/Pages/HomelessWithCancer.aspx
  26. Bharel, M., Wittenberg, E.: Disparities in cancer screening: acceptance of Pap smears among homeless women. J Womens Health (Larchmt). 2009, Dec 18(12):2011-6
  27. Long, H. L., Tulsky, J. P. et alii: Cancer Screening in Homeless Women: Attitudes and Behaviors. J Health Care for the Poor and Undeserved, 9, (3):276-292, 1998

 

 

 

 

 

 

 

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinmailFacebooktwittergoogle_pluslinkedinmail

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.